Karcagi Látnivalók
A 19. század második felében elvégzett folyószabályozási, ármentesítési és belvízlecsapolási munkák következtében a karcagi határ képe teljesen átalakult. A határ jelentős részét borító mocsarak, nádasok kiszáradtak, az időszakosan vízzel borított területek eltűntek, a helyüket elfoglaló kultúrtáj azonban néhány helyen megőrizte a régi vízivilág utolsó évtizedeinek arculatát és élővilágát.
Zádori-híd
Zádor híd és környéke
Az árvízszabályozások előtt a szeszélyes Zádor-ér táplálta vízzel a térség mocsarait. A közlekedés biztosítása állandó nehézséget jelentett, ezért 1804-ben Karcag elöljárói szükségesnek látták, hogy a vízfolyáson keresztül a régi töltés helyett állandó kőhidat állítsanak, mely az év minden szakában lehetővé teszi az átjárást. A jelenleg is álló híd alapkövét 1806 november 27-én rakták le, és 1809-ben adták át a forgalomnak. A híd eredetileg kilenc lyukú volt, és mintaként szolgált az 1833-ban elkészült hortobágyi kőhídhoz. A Zádor-híd húsz évig viselte a vizek ostromát, de az 1830-as áradás elsodorta két-két szélső pillérjét. Az újjáépítést követően nyerte el mai ötlyukú formáját. Az állandó vizek azóta eltűntek, s napjainkban már meglepő látvány ez a "partravetett híd".Szélmalmok
Karcagi szélmalom
A karcagi szélmalom a város egyik legértékesebb műemléke, amely népi stílusban épült 1859-ben.
A malmot helybeli téglából építette Gál Ferenc egy téglafallal - „bástyával" körbekerített, dombszerű emelkedésen, hogy vitorlái jobban kihasználják a szelek energiáját. Az épület forgó tetőrésszel és négy széllapáttal készült, tornyos, vagy holland típusú szélmalom, mely a XVII. századtól terjedt el hazánkban.
Az ablakokkal áttört falú, szépen rendbe hozott szélmalomban 1949-ig folyt a munka, búzát őröltek és szemes terményeket is daráltak. Utolsó működtetője Barna István volt.
Az államosítás után kalapácsos darálót üzemeltettek az épület földszintjén.
A városban régen hatvan malom működött, közülük tizenegy volt szélmalom. Mára csak ez maradt fenn. Belső berendezése épen maradt, hat szinten lehet megtekinteni a technikatörténeti szempontból is egyedülálló szerkezetet.
Kunhegyesi szélmalom
A Kunhegyesi szélmalom a város határában áll, amely a település egyetlen megmaradt szélmalma. Komlósi-féle szélmalom néven is ismert. 1859-ben épült, amely ma már népi műemlék. A térség egyedülálló malma, hiszen vitorlák, karfák és fagerendák nélkül áll. Az ötszintes szélmalom holland típusú, melyet 2002-ben újítottak fel.Kunbabák
A kunbabák egy 9 kőképből álló monumentális szoborkompocízió Karcag határában, amit Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotott meg. A 9 szobor különböző irányba tekint, és az alföldi végtelen tájon valóban monumentálisan, különlegesen mutat. A remekül megkomponált szobrok fontos jelentéssel bírnak: a két nagyméretű szobor a kun ősapának és ősanyának állít emléket, ők arccal a régi haza, Ázsia felé fordulva, kelet felé néznek. A hat nagykun település Hatkunság (Karcag, Kisújszállás, Kunmadaras, Kunhegyes, Túrkeve, Kunszetmárton) és Berekfürdő lakossága állíttatta 1995-ben (okt. 7.) a kun emlékpark szobrait a XIII. században betelepült őseik emlékére, éppen ezért a települések címere látható a kezükben tartott áldozati csészék helyében a katonák kezében.
Kunhalmok
A hazánk síkvidéki területeire jellemző, mesterséges földhalmok különböző történelmi korok és népek emlékét őrzik. Általában tellek, azaz hosszú időn át lakott településnyomok vagy sírhalmok, amelyeket a későbbi korok közösségei szintén használatba vettek: templomot építettek rá és temetőt létesítetek rajta.
Kunhalom Karcag határában
Magyarkai-halomPéntek-halom
Pincés-halom
Zádor halom
Lőzér-halom
Orgondaszentmiklós-halom
Szentmilósi-halom
Gergely-halom
Ágota-halom
Asszonyszállás- halom
